Ismered azt az érzést, amikor fáj az, hogy keresned kell? Fáj az, hogy egyedül vagy? Azt gondolom ismered! Én is ismerem. Nekem is fájt az amikor keresnem kellett a szerelmet és sehol sem találtam…. Baromira fájt! 🙁

És fáj a legtöbb egyedülállónak is. Tudom, hogy fáj. Nap, mint nap tapasztalom amikor   a Duals Társkereső tagjaival – 11 éve vezetem a nem online, diplomás irodát – beszélek. Gyakran kérnek tőlem segítséget olyan emberek, nem csak a Duals Társkeresőből, akik elveszítették a hitüket abban, hogy egyáltalán létezik az, hogy szerelem….
Ma is beszéltem egy jóképű, 38 éves férfival a szerelemről. Nem hisz benne. Nem hisz az Igaziban és a párkapcsolatokban.

“Timi feladtam!”- panaszolta nekem.

“Én nem kellek a nőknek, a rendes férfiak nem kellenek! Annyiszor csalódtam. Pont egy éve is volt egy lány, aki nagyon tetszett, de a legnagyobb bajban lelépett. Nem kellettem neki és másnak sem. Néha bemutatnak egy-egy lánynak és ha véletlenül randizok, úgy érzem mélységes fájdalommal keresem a szerelmet!” – mondta Norbi.

Hű… Erre mit lehet mondani? Nagyon empatikusnak érzem magam, tényleg lételemem a segítés, de egy pillanatra elakadt a szavam… Úgy éreztem erre nem lehet semmit sem mondani, inkább vele voltam ebben az őrült nagy fájdalomban. Tudom, hogy ez a legtöbb, amit abban a pillanatban megtehettem érte…. Utána pedig azon igyekeztem, hogy kihozzam abból a téves hiedelemből, hogy “nem kellek a nőknek!”

Mi nők hajalamosak vagyunk azt hinni, hogy a férfiak nem szenvednek, de ez nem így van. Ők is tudnak szenvedni és fájni! De úgy nagyon! Elég sok igazán jóképű férfi jár hozzám egyéni tanácsadásra és a zsepi ugyanúgy ott van, mint a lányoknál. Vannak dolgok, amelyek mindenkinek fájnak. Nem kímél sem nőt, sem férfit… Egyszerűen fáj és ilyenkor egy kicsit hagyni kell, hogy fájjon, de utána jön a kőkemény önismeret, mert hát abban a hitben élni, hogy “nem kellek a nőknek” szinte vétek…. Kár ebben a hiedelemben leélni egy életet. Nem túlzok, amikor azt írom, hogy egy életet…. Hajlamosak vagyunk a régi, megszokott, szenvedős életünket élni, ahelyett, hogy önismerettel átdolgoznánk a sebeinket és nyitott szívvel várnánk a szerelmet.

Amikor egy ilyen fájdalomból keressük a szerelmet nem túl vonzóak vagyunk…  Nehéz hozzánk kapcsolódni. Vagyis nagyon lefelé kell kapcsolódni, a fájdalomba. Erre csak az képes, aki szintén ebben van. Gondolhatod, hogy mi lesz ebből? Még nagyobb seb. Még nagyobb fájdalom.

De hogyan lehet felfelé kapcsolódni? Hogyan lehet ebből kijönni? A kérdés jogos kérdés benned… Csakis önismerettel! Nem lesz könnyű út, de sajnos nincs más lehetőség arra, hogy elhidd, nem kell keresned a szerelmet. Nem kell senki ahhoz, hogy szeress. Ott vagy te önmagadnak. Ugyanis van egy erő, amely felülír mindent! Ez pedig a SZERETET!

Mindegy, hogy van párod vagy nincs. Mindegy, hogy van családod vagy sem. Nem ez a lényeg. Nem kell semmi és senki ahhoz, hogy úgy érezd, hogy szeretve vagy… Hiszen az Univerzum, az Élet, Isten szeret téged. Ez ott van benned csak nem tudsz kapcsolódni hozzá, mert ott van az erős egód, a sebzettséged. Pedig ez az ami valóban felülír mindent! 🙂 

Ezért javaslom azt, hogy lépj te is az önismeret újtára és ébredj rá, hogy mindannyian egyek vagyunk, parányi részei a nagy egésznek. Ha erre rájössz, tudsz majd adni, szeretetet, minél többet és minél jobban. És ez tesz majd téged igazán vonzóvá! 🙂 Sok-sok erőt kívánok ahhoz, hogy ráébredj arra, ki is vagy te valójában. 🙂 Maga a szeretet! 🙂

Persze van még egy-két dolog ami segíthet abban, hogy közelebb kerülj a szerelemhez! Ismerd meg a 4 kulcsot a gátakról, belső blokkokról! Ingyenes! Kattints ide:  ‹‹‹‹‹‹

 

 

Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük