Amikor arról a párkapcsolatot összefüggésbe hozzuk – mi segítők- a gyerekkorunkkal tudom, hogy vékony jégen táncolunk. A legtöbb ember hallani sem akar arról, hogy a felnövekedése, gyermekkora kihatással van az életére. Arról pedig végképp nem akarnak hallani, hogy magánéletükre óriási hatással van az apa- és az anya kapcsolatuk.
Ez nem azt jelenti, hogy szó szerint az anyáddal vagy az apáddal szeretnél élni. Nem teljes lefedést jelent. A párod és szüleid között lesz úgy 20-30 év korkülönbség, egy teljesen másik generációról beszélünk, rengeteg különbséggel. Mi a szüleink tulajdonságait keressük a párunkban. Különösen azokat a tulajdonságokat, amelyeket már gyerekként sem kedveltünk. Kicsiként az agyunkba vésődött negatív tapasztalatok hatására lesz egy szülői képünk, amit Herwille Hendrix imágónak nevezett el. Felnőttként pedig apa és anya képmásokat, azaz imágókat keresünk. Olyan embereket, akiktől majd azt reméljük, hogy úgy szeretnek bennünket ahogyan a szüleink soha. Ezt mind tudattalanul keressük. Az agyunk rengeteg rejtett információkat tárol el, amelyek befolyásolják a párválasztásunkat.
Károlyt nem szeretgette, cirógatta gyerekként az anyukája. Hideg és elutasító volt vele. Anyukája megtagadta a szexualitását az apjával szemben, amely szintén hatással volt Károly életére. Károlyból nehéz fiú lett és azt mondja magában: ” nem érdekel, hogy az anyám nem igazán szeretet engem, nincs szükségem a szerelemre”. Károly ma 50 éves, kétszer vált el és ma is virágról virágra száll. Nem érdeklik az érzelmek.Csak a szépség és a szexualitás. Az anyukája egy gyönyörű nő volt ezért Ő is szép nőkbe szokott belehabarodni, szexuális viszonyt létesíteni, majd tovább menni. Aztán jön a következő áldozat.
Gyere el a Gyermekkorunk hatása a párkapcsolatunkra? című előadásomra!
Ildikó apukája egy nagyon agresszív ember volt. Ildikó úgy nőtt fel, hogy apukája rendszerint bántalmazta az anyukáját. Ildikó soha nem bántotta, de az anyukáját számtalanszor. Az anyukája rendszerint megbocsátotta apja súlyos tetteit. Egyik percben ölték egymást, a másik percben pedig szerették. Így Ildikónak természetessé vált, hogy üvöltenek vele, megalázzák majd 5 perc múlva, mintha mi sem történt volna, párja karjaiban találja magát. Számára a férfi egyenlő az erőszakkal. Ha férfi, akkor az erőszakos, birtokló és önző. 5 éve kínozzák egymást Robival. Robi nagyon különbözik az apjától. Egy valamiben viszont szinte ugyanolyan. Ő is olyan erőszakos és agresszív, mint Ildikó apja volt. Természetesen ugyanúgy viselkedik Ildikó, mint annak idején az anyukája. Megalázzák, majd jön a nagy megbocsátás és minden kezdődik elölről. Csak ennek óriási ára van….
Ildikó nem is tudja, hogy imágót keresett. Egy olyan férfit, akitől azt remélte, hogy majd meggyógyulnak a gyerekkori sebei. De sajnos nem így szokott történni. A szerelemben valóban gyógyulunk, mert visszatérünk a személyiség fejlődés kezdetéhez, de csak nagyon rövid ideig vagyunk benne ebben az egység élményben. Ez maximum két évig tart. Ami utána jön, az már nem biztos, hogy nagy egység élményt fog adni. Sőt..
A legtöbb ember azért szakít, mert a gyermekkori sérüléseire nem tudott orvosságot nyújtani a meglévő párkapcsolata. Az is lehet, hogy évek múlva jössz rá arra, hogy a párkapcsolatodban ugyanúgy érzed magad, mint a gyermekkorodban. Az érzed, hogy magányos vagy, nem vagy elég jó és nem vagy szerethető. Az érzés ugyanaz lesz, mint annak idején, de felnőtt vagy, mégis a gyerekkori érzéseid eluralkodnak rajtad. Ilyenkor pedig kínozzuk a másikat. A limbikus rendszerünk elkezd tüzelni és sokszor olyat mondunk és teszünk, amit még magunk is megbánunk….
Kutatások szerint az agyunk számos információt rejt még azokból az időkből is, amire nem is emlékezünk. Az agyunk az eltemetett információk mérhetetlen tárháza. Az élmények viszont nem egyforma intenzitással rögzülnek. A legélénkebben azok a benyomások rögzülnek, amelyek kiskorunkban a szüleikről/gondviselőinkről rögzült bennünk. Legmélyebben pedig az információk rögzültek, amelyek a legnagyobb sebeket okozták. Ezért vannak olyan párkapcsolatok, amelyek feltépik a régi sebeinket. És nagyon, de nagyon szenvedünk benne. Na ilyenkor kell segítséget kérni!
A legtöbb párkapcsolat megmenthető lenne, ha a felek a tudatos kapcsolódást választanák. Ez egy olyan párkapcsolat, amely új lehetőségeket biztosít a párkapcsolati gondokkal küzdőknek. Ehhez jobban meg kell ismerned önmagad és a társad is. Felismerni, hogy a kapcsolatotoknak van egy rejtett célja: begyógyítani a gyermekkorban szerzett sebeiteket. Ehhez kell ám a nagy bátorság! Sokkal könnyebb egymást püfölni, hiszen Freud szerint az unalomig ismételjük a megszokott viselkedés mintákat, mint szembenézni önmagunkkal és a változás, fejlődés és a szeretet útjára lépni!
